Magamról

Saját fotó
Budapest, Hungary
Kedves Olvasó! Jelenleg kisbabáimmal szabadságon vagyok, csak ritkán tudok válaszolni a levelekre! Sürgős esetben fordulj(on) azonnal személyesen szakemberhez. Meleg szívvel ajánlom kollégáimat a Budapest Dental Fogászaton: www.budapestdental.hu Dr. Pattogató Rita a nevem, 1997-ben végeztem a SOTE Fogorvostudományi Karán. Először Fog- és Szájbetegségekből, majd Konzerváló Fogászat és Fogpótlástan szakirányból szereztem szakvizsgát. Jelenleg Fogszabályozás rezidens vagyok, azaz ebben a szakirányban tanulok tovább. Szeretem a szakmámat és az embereket, szívesen segítek fogas kérdésekben, ha épp az adott kérdésre tudom a választ (sajnos nem tudom mindenre...). Nem célja ennek a weboldalnak, hogy más fogorvosok munkáiról véleményt alkossak, az ilyen jellegű levelekre nem válaszolok. Elsősorban abban szeretnék segíteni, hogy biztonságosabb érzés legyen elkezdeni egy fogászati kezelést. Úgy vettem észre, több információ birtokában a betegek bátrabban ülnek be a fogorvosi székbe, könnyebb és gyorsabb lesz a kezelés. Manapság olyan komoly a technikai fejlődés a fogászat területén, hogy szerintem érdemes több infót beszerezni a biztonságos döntéshez.

2009. május 26., kedd

Cirkonkorona vagy fémkerámia korona?

"Hatodik osztályos koromban kiütötték a jobb felső metszőfogamat egy fooballütővel. Ideiglenesen egy protézist kaptam aminek két kiálló fém része rögzül a kitörött fogam szomszédos fogaira. Szüleimmel elérkezettnek láttuk az időt hogy koronát tettessünk fel, (ugyanis a csontba való beültést nem megoldható mert elhalt a csont). Az anyagi kereteink hál’ Istennek lehetővé teszik hogy a hagyományos illetve a cirkóniumkorona között gondolkodjunk… Azt hallottam hogy a cirkóniumkorona sokkal esztétikusabb, természetesebb, jobb a fényteresztő képessége, azonban nagyon törékeny vigyázni kell rá. Nem szeretném azt sem hogy meglátsszon a későbbiekben hogy nem az eredeti fogaimmal mosolygok és azt sem hogy nagyon vigyázni kelljen a fogaimra focizás vagy futás közben…Ön mit javasol melyiket válasszam?"

Foghiány pótlására mindenképp olyan megoldást válasszon, ahol a porcelán leplezés alatt valamilyen váz anyag van, ez lehet valamilyen fémötvözet vagy cirkonium-oxid. Olyan megoldást, ami alatt nincs váz, ilyen például a préskerámia – ne válasszon, mert ez sokkal sérülékenyebb, bár gyönyörű szép, igazából ez az ami tökéletesen fényáteresztő, de csak koronának válik be, foghiány pótlására nem elég erős, vagy nagyon kell rá vigyázni.
Sem a fém váz, sem a cirkonium váz nem engedi át a fényt. A fémváz gondolom érthető miért, a cirkonium vázat pedig úgy képzelje el, mint egy nagyon kemény krétát – ez sem tudja átengedni a fényt. Ami a fényt átengedi az a porcelán leplezés. Persze nem mindegy, hogy a porcelán leplezés alatt egy fém színű anyag van, vagy egy fogszínűre színezett kréta színű anyag (cirkon) – ez utóbbival sokkal természetesebb fogszínt tud összehozni a fogtechnikus. És ezzel el is érkeztünk az egyik legfontosabb dologhoz az esztétika szempontjából: a fogtechnikus. Az, hogy a készülő fogpótlás mennyire lesz természetes hatású legelső sorban a porcelán leplezésen és a fogtechnikus mester művészi hozzáállásán múlik. Persze a cirkonnal könnyebb dolga van, de láttam már cirkonkoronát nagyon csúnya porcelánleplezéssel és fémvázra készített koronát (igaz, hogy aranyvázra…) tökéletesen természetes hatásút.
A fogtechnikus elött van még egy fontos tényező, ez pedig a fogorvos, hogy milyen csiszolással készíti elő a fogakat, mennyire van tapasztalat abban amit csinál, mennyire tudja, hogy mennyit és honnan kell levennie a fogból a megfelelő esztétikai hatás érdekében. Nagyon fontos, hogy csak vállas korona előkészítési technológiát alkalmazó fogorvost válasszon. A váll kialakításával a fogínyét megvédi és elegendő helyet képez ahhoz, hogy a porcelán leplezést a cirkon vagy fém vázra megfelelő mennyiségben és minőségben tudja feltenni a fogtechnikus.
A sérülékenységről: Ami a koronák esetén sérülékeny az elsősorban maga a leplezés, nem a váz. Persze a váz is eltörhet nagy igénybevétel esetén, de ez ritka. A fém és a cirkon összehasonlításában érdemes tudni, hogy a cirkonváz szakítószilárdsága négyszerese a hagyományos kobalt – króm vázakénak, tehát nem törik, vagy csak extrém igénybevétel esetén. Ami törhet, az a leplezés. Ez hasonló, picit gyengébb, mint a természetes fogzománc. Ha odaüti, elreped, lepattan. Ez nem azt jelenti, hogy nem lehet vele focizni, vagy sportolni, semmi ilyen kitétel nincs, de ugyanúgy, mint a természetes fogra vigyázni kell rá.
Ha lehet választani, én CAD-CAM technológiával készített cirkonvázas porcelán leplezésű megoldás mellett döntenék (Pl. Etkon®, cirkonium vázas Procera®).

2009. május 25., hétfő

Gyökérkezelés - a foghúzás elkerülhető

"A bal alsó 6 os fogam kb. egy hónapja hidegre nagyon érzékeny lett és egyre jobban fáj. Tegnap nagyon elkezdett fájni, kocogtatásra, ráharapásra pedig még erősebb lett a fájdalom. Nagyon aggódom ezért a fogért, szeretném ha nem kellene kihúzni. Azt már sejtem, hogy gyökérkezelni kell majd, kérem segítsen, mire számíthatok, mire figyeljek oda."

Amennyiben a diganózis fogbél gyulladás, vagy fogelhalás, a terápia nagy valószínűséggel a gyökérkezelés lesz. Érzéstelenítő beadása után az orvos feltárja a fogat és megkeresi a gyökércsatornákat. Ezután röntgen felvételt fog készíteni, de nem csak panoráma, hanem egy-egy fogról kisröntgen felvételt is, amit úgy csinál, hogy benne van a tű a fogban – így látni, hogy elég hosszan feltárta e a gyökereket. Ezután áttisztítja a gyökércsatornákat, majd gyógyszerrel lezárja a panaszok megszűnéséig. A gyógyszeres kezelésre többféle protokoll van – ki melyiket tartja jobbnak. Nálunk gyökérkezeléskor mindig a kezelés elején van tűs kontroll (azaz tűvel a röntgen felvétel csak az adott fogról), van egy speciális kis eszközünk (gyökércsatorna bemérő műszer), ami megméri, röntgen nélkül, hogy milyen hosszú a csatorna, ez nagy biztonságot ad, aztán ha megvan a pontos hossza a csatornának, kireszelgetjük, meg átöblítjük, majd a végén egy lézeres kezelés következik, ami elpárologtatja a mechanikailag nem kiszedhető bacikat, meg simává teszi a gyökércsatorna felszínét, ezután kerül be a gyógyszer, mi a Kalcium-hidroxid pasztában hiszünk, de kerülhet bele antibiotikum is, esete válogatja, majd ha mindez megvan, lezárjuk a fogat ideiglenes töméssel. Attól függően, hogy mennyire fertőzött a gyökércsatorna, ez a kezelés többször is megismételhető. Sajnos el kell mondani, hogy előfordul az is, hogy mindennek ellenére mégsem sikerül a gyökérkezelés, mert van a gyökérben, vagy a gyökér csúcsán egy olyan anatómiai rendellenesség, amelyet nem lehet feltárni, nem lehet meggyógyítani.

2009. május 19., kedd

Foghúzás után kell e antibiotikum?

"Szeretném tanácsát kérni abban hogy milyen gyogyszert szedjek. Előzőleg fogeltávolításon estem át. Az arcom egy kicsit megvan dagadva és amikor eszem akkor fáj is. Én öblögetem a Clorosylal meg Chlorhexamed-el. Milyen antibiotikumot tetszik ajánlani?"

Az antibiotikum szedés sajnos nem olyan egyszerű dolog mintha egy egyszerű fájdalomcsillapítót írnánk fel. Körültekintő vizsgálat kell annak eldöntéséhez, hogy valóban kell e ez az erős gyógyszer vagy sem. És ha az orvos úgy dönt, hogy kell, akkor sem mindegy hogy milyet ír fel. Az antibiotikum valóban leviszi a gyulladást, hiszen elpusztítja a kórokozókat, de egy átlagos foghúzásnál nem kell antibiotikummal feleslegesen megterhelni a szervezetet. Fogeltávolítás után előfordulhat duzzanat, akár a foghúzás napján még láz is, de erre nem adunk rutinszerűen antibiotikumot. Ha a duzzanat és a fájdalom elhúzódik, annak nem egyedüli terápiája az antibiotikum, a foghúzási sebet mindenképp felül kell vizsgálni. Ezt a stádiumot az orvosi szaknyelvben „alveolitisnek” azaz az alveolus, a fogat tartó csontágy gyulladásának nevezzük. Ez kialakulhat betört, fertőzött fogszövettől is, de akár attól is, hogy a foghúzás után a páciens állandóan öblögeti a sebet, és nem engedi, hogy abban egy vérdugó alakulhasson ki. A fertőzésmentes vérdugó nagyon fontos, ez védi ugyanis a tátongó űrt a fog helyén, később ebből alakul ki a csont ami feltölti a kihúzott fog helyét. Ha nincs vérdugó, könnyen befertőződik a seb, lassú a gyógyulás is.
Ha a foghúzás után nem az elvártnak megfelelően gyógyul a seb (1-2 nap duzzanat és fájdalom) akkor mindenképp ismét fogorvoshoz kell fordulni. Az orvos ismét érzésteleníti a területet, mint első alkalommal, majd kitisztítja a foghelyet. A tisztítással eltávolíthat esetlegesen bent maradt szövetdarabot és kórokozókat. A kezelés után friss vérdugó alakul ki, mely már védeni fogja a területet és elindulhat a normális gyógyulás. Még egy ilyen beavatkozás után sem ad feltétlenül antibiotikumot, csak ha a gyulladás komolyabban kiterjedt a csonthártyában, vagy ha a páciens immunitása nem megfelelő és extra segítség kell. Az antibiotikumok komolyan megterhelik a szervezetet, elpusztítják a normál baktériumflórát is, ami következményes mellékhatásokkal jár, ezért csak valóban indokolt esetben adható!

Kérem forduljon ismét fogorvoshoz, esetleg szájsebészhez, aki megfelelően, helyileg is kezelni tudja panaszát. A személyes vizsgálat után az orvosa majd dönteni fog az antibiotikum szükségességéről és típusáról, ebben én sajnos nem segíthetek Önnek.

2009. május 18., hétfő

Kisugárzó fogfájdalom, gyökérkezelés

"A felső elülső fogaimon koronák vannak, egy baleset következtében a letört fogakat javították ezzel. Pár hete kezdődtek a panaszaim, ugyanis az egyik le csiszolt fogam fájni kezdett, érzékeny lett, egészen a szemem aljáig érzem a kisugárzó fájdalmat. Úgy tudom ez gyökérkezelt fog, nem tudom, ez miért fájna? Inkább ínygyulladásra gyanakodom. Olvasva a panorámaröntgenről leírtakat, arra gondoltam, hogy hátha ezzel a módszerrel biztosra ki lehetne mutatni, miért van ez a fájdalom?"

A felső frontfogak, metszőfogak közül általában a szemfog fájdalma az, mely a szem alá sugárzik. Ez a tünet valószínűsíthet gyökércsúcsi gyulladást. Egy régebben gyökérkezelt fog esetén is kialakulhat ilyen tünet.
Az ínygyulladás jelei: vérző, livid-vörös duzzadt íny, esetleg gennyes váladék szivárgása a fogat körülvevő ínytasakból, helyi fájdalom a duzzanat környezetében. A szem felé kisugárzó fájdalom nem jellemző. A konkrét diagnózishoz mindenképp röntgen felvétel szükséges, így látatlanban nem lehet megmondani, mi okozza a panaszokat.
A röntgenen is érzékelhető csontelváltozáshoz már kb. 6 hete fennálló folyamatnak kell lennie – ekkor változik annyit a csont, hogy a röntgenen ez láthatóvá válik. Előfordulhat az is, hogy a gyökér hátsó felszíne felé indul el a gyulladás, mely a kétdimenziós röntgenfelvételen takarásban van, ezért nem feltétlenül látható. Ilyen esetben még érdemes lehet a szemfogon levő koronát óvatosan a szájpad felöli oldalról megfúrni és a koronán keresztül az eredeti gyökértömést eltávolítani, a gyökércsatornát fertőtleníteni, és gyógyszerrel lezárni. Ha a panaszok megszűnnek (akár több napig, hétig is tarthat ez a folyamat) új gyökértömés készíthető. A panoráma röntgen inkább nagyobb képet ad, az orvos számára összefüggéseiben vizsgálhatóvá teszi a szájüreget. Ezzel szemben az intraorális kisröntgen inkább alkalmas az ilyen esetekben, egy-egy fog részletes vizsgálatára való diagnosztikai eszköz.

2009. május 11., hétfő

Gyökérkezelés - gyökércsúcs bemérés

"Gyökérkezelni kell egy felső örlőfogamat. Nem javul az állapota, antibiotikumot is szedek. Nagyon görbe az egyik gyökerem. Nekem még minden fogam megvan, nem szeretném kihúzatni. Nem tudnak esetleg javasolni vmit? Köszi."

A felső örlőfogak rendszerint három gyökerűek minden gyökérben egy egy gyökércsatornával, de sok esetben akár egy gyökérben több csatorna is lehet, vagy több gyökér is előfordul. Rengeteg változatos anatómiai forma van, egyenes, hosszú, görbe, rövid, csavart, elágazó stb. A fő gyökércsatorna mellett lehetnek elágazások, oldalcsatornák, melyeket nagyon nehéz megtalálni és kezelni. Sokszor már a gyökércsatorna hosszának meghatározása is nehézséget okoz, hiszen a röntgen sem mindig ad egyértelmű eredményt. Sajnos valóban előfordulhat, hogy az Ön esetében olyan anatómiai forma alakult ki, melyet nem lehet tisztességgel gyökérkezelni.

Nálunk a rendelőben, ha gyökérkezelni kell egy fogat, először egy úgynevezett gyökércsatorna bemérő műszert használunk. A műszer tizedmiliméter pontossággal adja meg a csatorna hosszát egészen a gyökércsúcsig. Ez a bemérő műszer egyben képes arra is, hogy az esetleg görbe gyökeret feltágítsa, így a görbület esetén nem áll meg a kanyarban, hanem továbbhalad - el egészen a gyökércsúcsig. Ehhez egy speciális anyagból készített gyökérkezelő tű kell - ez a nitinol nevű anyag, állítólag a NASA fejlesztéséből került a fogászatba. Nagyon hajlékony tű, de nehezen törik, ami a szűk gyökércsatornánál nagy előny. Ha a műszerrel a hosszt bemértük, egy úgynevezett tűs kontroll röntgenfelvétel következik. Ez annyit jelent, hogy a tűvel készítünk a fogról egy röntgent - így ellenőrizhető, hogy tényleg a megfelelő hosszig jutottunk e el. Utána a niti tűt használó gyökércsatorna tágítóval sokszor a hagyományos módon feltárhatatlan kanyarokat is be lehet venni, és a csatornát teljes hosszában fel lehet tárni. Ezután lézeres gyökércsatorna tisztítás következik, majd panaszmentesség esetén a gyökértömés.
Ezek az új technikák, gépek, anyagok nagy segítséget jelentenek a gyökérkezelésben, sokszor reménytelennek tűnő gyökereket is sikerrel fel lehet tárni, áttisztítani, majd gyökértöméssel ellátni. Egy saját fog nagy érték, még akkor is ha gyökérkezelt!

2009. május 6., szerda

Foghúzás után...

"Úgy érzem egy kihúzott fogam helyén, mintha benne maradt volna egy kis fog. Mi a teendő ilyen esetben?"

Ilyen esetben mindenképp érdemes röntgenfelvételt készíteni. Fontos az is, hogy friss, vagy régebbi foghúzásról van e szó. Ilyen érzés egyebként előfordul akkor is, ha nem maradt bent foggyökérdarab. Foghúzás után előfordul, hogy a nyelvvel érezhetővé válik a csontperem, ami tűnhet betört foggyökérnek is. Az éles csontperem esetén már begyógyult foghúzás hely esetén is legömbölyíthető a csontfelszínt.
Amennyiben foggyökér maradt bent, az nyelvvel általában nem érezhető, inkább mélyen, a fogágyban található. Általában akkor történik ilyen, ha szám feletti vagy görbült gyökérrel állunk szemben. Törhet a fog akkor is, ha régen gyökérkezelt, rigid fogról van szó. A foghúzás után az orvos mindig leellenőrzi az eltávolított gyökeret, minden része megvan e, nincs e letört darab. Kérdéses esetben röntgenfelvételt készít a sebről, így a csont átvilágításra kerül és kiderül, hogy maradt e bent valami vagy sem.

2009. május 4., hétfő

Fogtömés vagy gyökérkezelés

”Kb 1 hónapja elkezdet fájni az egyik örlőfogam. Ráharapásra érzem csak, valamint tapintásra fáj a fog körül az íny. Az ínyem teljesen épp, nem piros, gyulladt, nem vérzik. Mi gyulladt be, hogy ráharapásra fáj? Ha a gyulladás továbbterjed a fog többi részére, akkor simán a fogtömés hogy oldaná meg a próblémámat?"

A ráharapásos fájdalom általában akkor jelentkezik, ha a gyökércsúcsi részen gyulladás van, itt az érzékeny érzőidegek stimulálódnak, mikor Ön ráharap a fogára és az finoman elmozdul a gyökércsúcs felé. A gyökércsúcsi rész viszont akkor gyullad be, ha a gyökércsatornában fertőzés van, ott pedig általában akkor lesz fertőzés, ha a fog koronai része szuvas, innen baktériumok kerülnek a gyökércsatornába.
Ha a fogszuvasodás ellátása során a fogbél kamra nem nyílik meg és a fog még élő, a kitisztított üreg mélyére gyógyszeres alábélelést teszünk, erre építjük fel a tömést – bízva abban, hogy elkaptuk a folyamatot. Néha van esély hogy a folyamat lassan visszafordul, ebben az esetben még megoldhatja a problémát az egyszerű fogtömés.
A mély szuvasodás kitisztítása azonban sokszor már nem elegendő, a gyulladás már eléri a fogbelet, ekkor a fogat már gyökérkezelni kell. A gyökérkezelés során a gyulladt ideget eltávolítuk, gyógyszert helyezünk a fogba, majd a tetejére ideiglenes tömés kerül. A gyógyszer – vagy nálunk a laser – ugyanarra jó – fertőtleníti a gyökércsatornát. A fertőzöttségtől függően, egy vagy több alkalommal lehet a fogat így ideiglenesen lezárni, míg végül elvégezhető a gyökértömés, majd a koronai rész tömése is.